Text
én megtettem mindent, amit viszonylag kényelmesen meg lehet tenni

MÁV gőzösműhely, Istvántelek

lásd még: város gép fel kellene dolgozni a gyerekkort

A háború után nevezték át Landler Jenő Járműjavító üzemre. Jelenleg a MÁV Nosztalgia Kft. műhelye. Heten vannak dolgozók és nyugdíjasok besegítenek.

Mozdonynézésre megyek, ez olyan, mint egy randi. Istvántelek a második megálló a Nyugatiból, a Vác és Szob felé tartó vonatokon. Délben meghoztak a műhelybe három roncs mozdonyt és kocsikat is, azokat tolatták, elment vele minden idő, egyedül tibláboltam a hatalmas, foszló héjazatú, mindenhol beázó csarnokokban, vigyázz, hová lépsz. Valaha dühöngő, kiszáradt őskori csontvázak a sivatagban.

áramszedő a roncs gőzösök között, MÁV gőzösműhely, Istvántelek

Pajtás #553. Áramszedő a beeső fényben.

A mozdony maga a vas, maga a gép, a futurizmus, mert mozog, mert rohan és mert erős, durva, de az önfeláldozásánál nincs magasztosabb, végtelenül hasznos, az eleváció, a fejlődés, minden, amit a technológiáról 6 éves kor alatt gondolunk, és ki nem akart mozdonyvezető lenni? - és minden, amit hat éves kor alatt gondolunk, lényegében örök. A vasak brutálisak, a 424-es 120 tonna (ebből 20 m3 víz és 8t szén), olyan kifinomult megoldásokkal és generációkon át tökéletesített gyártástechnikával, beszarsz, behugyozol. Az egész nagyon érzéki a mocskos és csillogó fémfelületekkel, az erővel, a munka tiszteletreméltóságával.

A gőzmozdonyok aranykora az 1930-as évek. Magyarországon ma 5-8 gőzmozdony van, ami üzemképes, vagy gyorsan azzá lehetne tenni. Ültem is fenn a konyhában, fogdostam a kallantyúit, konyhának hívják a vezetőállást, főztek ott hosszabb viszonylatokon simán, Pest-Debrecen az egy remek pörkölt.

Elindulni úgy kell a gőzössel (adott, hogy fel van fűtve, van nyomás), hogy beállítod az irányváltót, sípolsz, és nyomást adsz rá, a magyar mozdonyoknál, a MÁV-szabványú kezelőszervek esetében magad felé húzod a szélesen íves szögmérőszáron vezetett kart. A hőskorban ezt a kart le is lakatolták, ha a mozdony személyzete leszállt valamiért, hogy valaki nehogy elvigye a mozdonyt.

A gőzmozdony hatásfoka kb. 6%-os. De a jól olajozott mozdony 3 bárral elindul. Nem csinált nagy zajt, de megy. Az üzemi nyomása ennek a tízszerese, de a roppant egyszerű működési elv elképesztő tűréseket és funkcionalitást ad. És bármivel lehet fűteni, ami ég. "Azt szoktam mondani a gőzösre, hogy kis hibát nem illik észrevenni, nagy hibával meg elmegy." A henger mind a két ütemben dolgozik, oda is, vissza is. A két henger két oldalon ellentétes fázisban mozog, hogy ne legyen holtpont, a mozdony mindig elinduljon, és ez 30 év alatt szanaszét csavarja a vázat.

A 60-as évektől volt már betamit, nagy újítások jöttek, ekkor lett óraszerkezet-szerű a mozdonykultúra, mindent fürgébben, okosabban csináltak; és a csapágybetétek kopórészei mellé tették a műanyagot sugárirányban a két félgyűrű közé, és ahogy kopott a csapágyfém, reszeltek belőle kicsit, és megint jó volt.

Brutalizált kazánkovácsok.
Urak és kazánkovácsok. Hát ezt miért mondták? "A kazán a mozdony leggyakrabban cserélt fő szerkezeti része, üzemben vörösen izzik az egész, 2-3 évenként tönkremegy. Csak szegecselni lehet, a nagy hőtágulástól vert helyeken a két falat, ami a tűztér, súlyzó alakú, két gömbfejben végződő szegecsek kötik össze, amik két oldalról egy-egy félgömb vápában feküsznek fel, és a két lemez így tud egymáson mozogni. A kazán fala kívülről tele van szabályos mezőkbe rendezett dumókkal: ezeknek súlyzóknak a kupakja, a lezárása. Na mert képzeld el, kik voltak ezek az emberek. 16 éves koruk óta a műhelyben dolgoztak, légszerszámokkal, iszonyatos zajban. A műhely fénykorában 400 dolgozónk volt, ezek két műszakban dolgoztak, 10 helyen szegecseltek egyszerre. Ebben a zajban nem lehetett megmaradni, eleve csak üvölteni lehetett, ezek az emberek ehhez voltak szokva. És iszonyatosan erősek voltak, most szegecseltünk, hát nekem leszakadt a kezem, ezek 16 éves koruktól ezt csinálták, szegecseltek."

"A mozdonyszerelés- és javítás igazából 7-8 szakma, vannak a kazánosok, a csövesek, a vastag- és vékonycsövesek, a keréköntők, én armatúrás vagyok, hozzám a vezérlőművek tartoznak."

A hengereket tolattyúk szabályozzák, ez irányítja a gőz útját, hogy innen menjen vagy onnan menjen. "A nagy dolgokhoz képest finommechanika, igen. De egy kilométerórát elég ritkán kell szétszedni. De nem is tudom őket hitelesíteni, nincs mihez. Ezeket kiviszik speciális műhelyekbe, ahol csak erre vannak ráállva, de ha menni kell a mozdonynak, akkor persze rámbízzák, akkor jó vagyok én is. Azért van leplombálva, mert nagyon nagy szigor volt, 50-es, 60-as évek, nem kell bemutatni, minden ki volt mérve, az olaj, és hogy a személyzet ne nyúljon hozzá." Azt jelenti, hogy be van állítva, hagyják békén.

"A magyarok jöttek rá, hogy a kazánt nyugodtan lehet magasra rakni, nem fog kiborulni a pályáról a mozdony, és így könnyebb szerelni, rendezettebb." A korai mozdonyoknak hosszú kéménye volt, a későbbieknek rövidebb, mert a pálya keresztszelvénye, ugye, adott.

Pálinkát vittem, vigyél mindig pálinkát. A vasutasok sokat isznak, télen fűtetlen a műhely, például azért. Kinyitja az öltözőszekrényt, elengedi a cellux az adekvát bögyös pumát a belső oldalról, bent minden, ami egy szerelvény- és csavarárubolt kínálata, és még annál is több, akinek kincs, az dugdossa a fontosabb és ritkább alkatrészeket, mint ahogy én megvertem az öcsémet egy-egy kurensebb zsanér miatt a LEGO-ban. A polcra teszi nekem a kispoharat: "ha nem veti meg". Hát nem. Kaptam, kérdezték, hogy mit vinnék, mert bármit, hát most van nálam egy féktuskó a fogas alatt, rozsdás, az olyan nehéz, nem méri ki a mérleg. Szuvenír.