Text
én megtettem mindent, amit viszonylag kényelmesen meg lehet tenni

Délután a Ligetben találkoztunk, összekent fagylalttal. Kapott hozzá kanalat, persze csokoládéhoz, a fehér ingemre fröccsent, mert egyszer csak az egy kanala helyett kettő volt a kezében, és úgy megijedtünk, hogy a másikat honnan szedte össze, amiből huzakodás lett és rámfröccsent. Ahh, pedig addig a vállalati kultúra mintapéldánya voltam porcelán fehér ingben.

Nagyon szépen motrozik már, a lábai könnyedén, alig érintve úsznak a talaj felett, ezt szeretem benne, ezt a hibátlan testtartást és könnyedséget. Semmi mást nem csinál motrozás közben, csak motrozik. Leginkább nem aggódik és nem szorong. Bámészkodik, sokszor meg-megáll, de nem gondol másra, csak a haladásra, az egyenletes sebességére, és elégedett. Alig tűnik izmok feszülésének és ernyedésének, erőlködéstől ment. A motr szinte magától megy, elég gyorsan, a sétatempónál gyorsabban, nekünk mindig rövidíteni kell, ha követjük.