Text
én megtettem mindent, amit viszonylag kényelmesen meg lehet tenni

A párbeszéd gyengédsége és egyben kegyetlensége. Anyád szeret, de mi lenne, ha nem négyesötös lennék, ahogy vagyok?

Vallatás a metrón, megnézhetem az ellenőrződet?

Cica, megnézhetem az ellenőrződet?
Ne mondj cicának. Meg.
Lehajol, kibányássza a fia hátizsákjából a kis füzetet, az ellenőrző pont úgy néz ki, mint 20 éve, lapozgatni kezdi, mint a főtörzs a személyit (régen) (a hasonlat ma már nem érvényes, a személyi ma már nem lapozható) (viszont 18 éves korodig ellenőrződ van, ellenőriznek, még ez jutott utólag eszembe).
Belelátok a lapokba, négyes-ötösök, több az ötös, bár csak minden második lap látszik felém. Nincs sok jegye, tárgyanként 2-6.
Hányast fogsz kapni matekból?
Ötöst - mutatja az ujjain.
Megadja?
Bólint.
Anyu lapoz tovább, türelmetlenül susognak a lapok a metróüvöltés alatt.
Töriből mikor feleltek?
Mostanában.
Anyu nem elégedett, választ várt.
Mikor fogjátok megkapni a természetizé témazárót?
Rázza a fejét, nem tudja.
A srác végig a csövön lógott, guggolva, félig hanyattesve, két kézzel a csőbe kapaszkodva, a hátizsákja lelógott a földre. Okos fiú volt.