Amennyit én tartalmat mostanában megint fogyasztok (sokat). De főleg képeket és félmondatokat, szöveget nem. Akiket régen olvastam, már nem írnak, vagy nem tudom, hová, vagy tudom, de oda nem megyek, vagy megúntam őket (sajnálom). Átélem és elmerülök zenére vágott focivideókban, a drámai hatás megragad, kielégít. Mások élete foglal el a sajátom helyett? Írni kellene megint.