Ha űrhajós vagy, törekedj a bátorság kiküszöbölésére.

Úgy tekintett az univerzumra, mint a gravitáció, mágnesesség, sugárás személytelen, titáni erőinek arénájára, soha nem hitte, hogy az élet fontos szerepet játszik a dolgok rendszerében; az élet megjelenését véletlen aberrációnak tekintette.

Az első Holdra szálló ember enyhe lőporszagot érzett, amikor a holdkomp ismét nyomás alá került. Az Eagle holdporral szennyezett kabinja.

A súlytalanságban az az egyik legkellemesebb dolog, hogy az ember akár egész éjszaka a karjaiban tarthat valakit, és mésem zsibbad el. (Ezzel gyakran megviccelte Anyámat, gyakran engesztelésül.)

Néha csak azért írok le valamit, hogy majd valamikor bizonyítékom legyen rá: erre már volt gondolva.

Odamennek, és ütögetik kalapáccsal, és ugrálnak a felszínen, mint az eszelős gyerekek, és kötelekkel mozognak, és elsőre megpróbálják és kinyitják, levegőt vesznek légköréből orron át. Primitív eszközökkel dolgozó és a csupasz fizikának kitett emberek, akik meggondolják és vállalják, hogy olyan hatások érhetik őket, amiket egyszerűen nem tudnak számításba venni, mert az emberiség történetében sosem gondolt ilyesmire senki, hogy ez annyira más lehet, amire itt egyszerűen nem lett gondolva se, sose, nem lett kitalálva, hogy mi minden érheti őket - és ők mégis mennek. Semmi óvatosság és semmi távérzékeléses felderítés nincs, ők felfedezők egy újvilágban. Odamegy és megnyalja, ha sónak hiszi. Esetleg ki fognak halni az inkák a mi bacilusainktól, vagy fordítva, ha odamegyünk. Semmi ilyen nincs - nem, van ilyen meggondolás, de meg van kockáztatva. Szégyenlik, hogy szemetet hagynak ott, de megteszik, mert kíváncsiak.

Az antropológia még nincs elterjedve a kozmoszban.

Apám sci-fi hívő volt. Sci-fi hívő is. Űrhajós. Amellett, hogy sokmindent mást is olvasott, és erre a sokminden másra nagyon büszke volt. Főleg a történetírás perifériáján tenyésző dolgokról volt még szó, kémregények, utópiák, aktuális világpolitikai ponyva (és amikor elkezdtem megismerni Apámat, irodalomról már alig). Mindezt a feltételezések öröméért és játékosságáért. Az összeesküvés-elméletek vicceiért. Az angol szerzőket szerette, a műfajban szokásos rettenetes, dagályosan szikárkodó fordításokban.

Ok, ő is a saját legendáját költötte, amikor a könyveit mesélte.

Apám űrhajós volt, én is űrhajós vagyok.