A befelé húzó vonaton (Vác és Dunakeszi felől érkezik Újpestre) kínos csend volt reggel. Statisztikailag ennek a populációnak legalább fele a nyertesekre voksolt, a vonaton elővárosi középosztálybeliek szardíniáskodtak, tehát valószínűleg jóval többen is - és szégyellik magukat. Bámulták a cipőjüket meg a telefonjukat, nem vállaltak semmit, nem kérdezték meg egymástól az ismerősök sem, hogy nálatok? te kire? - nem beszélték meg. Nem láttam a győzelem örömét, a megkönnyebbülést, az elégedettséget rajtuk, nem voltak részesei semminek. Szar szégyen ült az arcokon.