Terheléses EKG-m volt 3 éve. Megható, hogy így foglalkozom magammal, megdobogtatja a szívemet - gondoltam.

A rendelőben elájult egy lány, magas, vékony, védtelen arcú tizenéves, sajátvér-terápiára jött be, és elájult a váróban, kiment alóla a lába, izomtónusa nem volt, mint a rongy. A kísérője felhúzta, beültette egy székbe, hoztam neki vizet és lezippzároztam a kabátját, hogy kapjon levegőt. Hálásan és teljesen dekoncentráltan nézett.

A doktornő olyan frizurát viselt, mint aki a fején felejtette a hajszárító-búrát: ősz nagyasszonyos kontyot, igazi kardiológus-nagyságosom volt nekem.
Tapogatott, a májamat, a hasam, vihogtam, sajnálom, csiklandós vagyok.
- Fogja meg a kezemet.
- Attól jobb lesz?
Megfogtam, és tényleg. A trükk azért működik, mert az ember a saját kezétől nem vihog, a saját kezed nem csiklandoz.
Végig szívatott. Ült mellettem a heverőn, jegyzetelgetett a monitorról, beszéltetett és tolta a lejtőt, én meg tekertem a kerékpárt lihegve.
Abbahagyhatja.
Nézze, az első szóra leesett. Csodálatosan tudja magát szabályozni, Péter. El kell mondanom, nagyon érdekes volt, ahogy megindult a terhelés, a pulzusa egyből nagyon magas lett [talán mert beszélgettem vele végig, és udvariatlannak tartottam volna lihegni], de ahogy beállt a maga kis tempójára [elkezdtem egyenletesen és szabályosan, mélytüdőre lélegezni], visszaállt 140 köré. És most is.
Ez egy közepes terhelhetőség. Nem volt megfázva mostanában?
Hát sok zsírt nem látok magán. Az izomzata is kellőképpen kidolgozott - bókolt. És hangsúlyozta, hogy jöjjek vissza máskor is, ha újra kíváncsi vagyok a terhelhetőségemre. 30ezer forintért, ó, köszönöm.
A szív nem a bal oldalon helyezkedik el. Magának tökéletesen középállású szíve van, pont a szegycsont mögött, nincsenek zsírszövetek, amik elnyomnák ide vagy oda, és azon az EKG-n ezért van egy három ritmusú hang, semmit nem jelent.
Most szedje le magáról a tappancsokat. Ahogy a férfiemberek szokták, először a legegyszerűbbet. Fogalmam sincs, miért először a vállamról szedtem le. Ezek már nem a kontaktanyagos-vákumos alkimista-cuccok voltak, hanem öntapadósak.
Több kiló dokumentumot kaptam. Terhelésábrát.

***

Kimentem, kiöntöttem a kávét, ez volt kb. 10-kor, melóban.
Azóta figyelem a szívemet, listen to your heart, bazmeg.
Terhelés, stressz, működik, viszont jeleket ad.
Három évvel ezelőtt volt terheléses EKG-m, akkor semmi. Most visszaolvastam, és a tünetekre jó szavaim voltak már akkor is, éreztem ugyanezt. Cikkan a szív, szorít a szív. Mélységes aggodalommal tudom ezt mondani magamnak. Van az is, hogy felszabadítóan nagyot lélegzek, és az jó a szívnek.
Nem fogok edzeni-e? Na ne már.

Nem iszok kávét már egy hónapja. Nem szoktam le, mert az illatától ugyanúgy begőzölök és nyáladzom, mint eddig, és udvariatlan, cuppogó hangokat is hallatok. Továbbra is kávéfüggő vagyok, szeretem az ízét és értékelem a szertartását. De nem iszom. Így döntöttem. A szívem miatt. A szívemben egy ideje halk cikkanásokat érzek, és ezt az angina pectoris leírásaiban azonosítottam. A koszorúér rosszul reagál. Néha mégis iszok kávét. A bűnözött kávé megint rámegy a szívemre. De az önérzetnek ám használt az általa nyújtott teljesítmény. Tárgyalás előtt iszok. Ma is jó belépőm volt, gyors voltam. 10 perc az életemből, talán pár nap. Így számolom majd ezt visszafelé, minden kávé 10 perc, és várható élettartamom majd elfogy, és akkor meg kell haljak.

Az egyik fát sikerült eltalálni az utca túloldalán, a másikat nem. Szeretek hógolyózni telente az utcán, munkába menet vagy jövet.

Én zuhanyozok, amikor ő felöltözködik, és ebben a kabátos időben csak délben látom, amikor együtt kávézunk, hogy mit visel aznap.

Hazaérek, magamra gyújtom a konvektort. Fűtsél. Nem akarok fázni, azért keresek kurva sok pénzt, hogy meleg legyen.

A belvíz kurva jól néz ki a képeken. Pesten nincs ilyen. 200ezer hektárt írnak. Távoli, plusz a lelki terror, hogy aggódnom kellene. Érint, nem érint.

Nem ismertem a Praktikerben azt a rendszert, hogy a lédig csavarokat, melyek darabár megjelölése nélkül feküdtek egy doboz alján - kapupánt-csavarokat akartam vásárolni - be kell rakni egy kis dobozba, és ami a kis dobozba belefér, azt 750 Ft-ért elviheted. Nem tudom, milyen termékkel lehetne ezt kihasználni. Nyersgyémánttal? De előre csomagoltan olcsóbb volt.

A krutont hogy illik enni? Áztatod vagy elharapdálod a leves mellé?

Nem tudom természetesen kimondani, hogy café latte, pedig szeretem a tejeskávét. Az ilyen dolgokat, mint ételek, nem tudok különös hangzású nevekkel megnevezni.

Fejlesztettem egy macsós hüvelyk-mozdulatot cipőfűzéshez. A bevezető félcsomó után van, amikor az első nyuszifület kialakítom: felemelem a végénél fogva a madzagot, beleakasztom a bal hüvelykemet és így keletkezik a hurok. Igen elégedett vagyok vele.

Az igazi absztrakt zenehallgatás, a test, a fizika mocskos mételyétől mentes zeneélvezet az, ha kottát olvasol. Saját tempó és saját összhangzat.

A beszéd a belső figyelem irányítása. A hosszú beszéd azt jelenti, hogy a téma fontos. Tekintélyelv ez is.

Mondhatom, csodálatos érzés a fogalmi konstrukciókat működésben látni. Köszönöm a válaszait. (Elnézést kérek, ha olyat kérdezek, aminek írott anyagokban is utána tudnék nézni; ilyen esetben elegendő arra intenie, hogy olvassam már el a forrásokat végre.)
- ilyen mondatokat írok a kollégának. Szerintem érdemes velem levelezni.

Beletörte megint. Somsem tudtam eldönteni, hogy a ceruzahegyet a ceruzahegyező töri-e bele, vagy nincs oka, csak beletörik.

A gombalevesek homokos reszelőssége. Roszog a fogam alatt. A gombát nehéz megmosni? A termőlemezek közé szorult por és szilikát mind a számban.

Anyám kommunista nőnek tűnik, hiszen a Veneszből főz. Ott volt mindig a kredencen a rongyosra használt kötet. Anyám gimnazista volt, amikor a korabeli technikaóra keretében főzni vitték a nagyüzemi étterembe, ami ott van a déli elkerülő mellett Miskolcon, de nem emlékszem a nevére. Rendszeres heti elfoglaltsága lett az ottani kisegítő munka és tanulás. Elismeréssel nyilatkozott a szervezettségről, a nagyipari főzésről, a szabványokról, a felhalmozott szakmai tudásról. A mai gasztronómia ennek az antitézise, ami örvendetes, de ez a konyhatechnológia egészen másról szólt. Sok városban élő munkásnak kellett enni adni, lehetőleg rendesebbet, mint a szalonna hagymával.

Pörk - a heg orvosi neve. A varr a seben.

Elérem a metrót. A kezemmel húztam szét az ajtót, mint egy akcióhős. Nem csapta oda.

Sz.J-nek cigirágója van, tegnap vette a közértben. Maga a rágó cigipapírhoz hasonló papírba van csomagolva, és a rágó és a papír közti részben nagyon finomra őrölt porcukor van. Így ha erősen belefújsz akkor ez kijön belőle. Elképesztő.

Amikor számolok, akkor nincs tárolva az adat, röptében van, még nem biztonságos. A memóriában levő művelettel kapcsolatban mindig van bennem valamilyen aggodalom. Amíg ki nem íródik valami tárolóra. Olyan ideiglenes, feledésre ítélt állapot egy szám a megszületése közben.

Hát számolj, csibe - mondom a motornak, amikor elküldön 20 karakterben egy félórára.

Lehetett volna még a tumblira is menni, de a tumblin sok a munkanélküli. Még elkapom.

INRI. A názáretié.
ÍRNI. A halott író táblácskája.

Az egysoros posztok közt nincs összefüggés #43.

Nápoly #5. E férfi neve Nahmal, ottjártamkor (2012. május) a nápolyi Hotel Idealban teljesített pincéri szolgálatokat. Ismeretségünk egy hét alatt csiszolódott rövid barátsággá és szövetséggé. A Hotel Ideal a város főpályaudvarral súlyosbított főterén helyezkedik el, és főleg a közepesen csóró és fiatal túristáknak nyújt tisztességes szállást, úgymint narancssárágra festett, tiszta és szűkös szobák, éjszaka is zajos folyosók, melegvíz és csapnivaló reggeli. Nahmal volt a reggeli-felelős, fehér inge és kravátlija a pajzs.

Pajtás #554. Megengedte, hogy lefényképezzem, és tekintete természetes révedtségét is a kamerának adta. Mindig volt vele kapcsolatban olyan érzésem, hogy nem nézi azt, amit lát.

Első reggeli. A kontinentális reggeli csapnivaló, a legjobb esetben híg amerikai kávét, crossiant és dzsemeket lehet enni, esetleg müzlit - én éhen fogok halni. Húsra nincs sok kilátás, változtatni kell az étkezési szokásaimon.

Második reggeli. A reggelinél én nyerem a kinek van a legszebb felesége kontesztet. A reggeli a második nap távlatából cukros szarnak tűnik, és a derék, mosolygós fekete úr is csodálkozik, hogy hogyan bírjuk megenni.

Harmadik reggeli. Ma az én feleségem nyerte a legkisebb penészvirág kontesztet. Nagyon unom már a reggelit. A jólelkű pincért megkérdezem, nem adna-e rendes kávét a termoszban tálalt lötty helyett, és adott. A rendes kávé azt jelentette, hogy egy egész kis tasak porkávét öntött nekem külön pohárba, és eresztette fel forró vízzel. Ezután minden nap megtette nekem ezt a szívességet.

Negyedik reggeli. Nem kevésbé szimpátiából, mint érdekből kérdeztem meg a nevét és mutatkoztam be magam is. Ő Nahmal. Etióp bevándorló, boldog, hogy állása van és sok gyereke. Előbb azért volt boldog, mert sok gyereke volt, de következésképp e második boldogságot is el kellett érnie.

Nahmal hallgatja a takarítónő pörölését. Alacsony, kis kerek nő, gyorsan pörög a nyelve, Nahmal csak kapkodja a fejét. No problema, ismételgeti, az asszonyi akarat újabb áradatát a fejére zúdítva. Rossz helyre tette az ágyneműt, amikor a cipekedésnél kellett segítenie.

Nahmal sosem volt képes egy lépéssel a történések előtt gondolkozni. Üzleti fogás-e vagy sem, de a reggelinél minden mindig elfogyott, a crossiant Nahmalnak kellett átmelegítenie, és mindig akkor kezdett neki, amikor már elfogyott és valaki tálcával a pult előtt állva követelte. A kávé mindig kifogyott, és csak akkor kezdett neki főzni, amikor a termoszt már szárazra itták a vendégek, már a kupakot is lecsavarták, de akkor sem jött a termoszból élénkítő ital, és felhergelten az asztalhoz csapdosták az edény alját. Mindezt rendületlen mosollyal fogadta. A fogazata szintén pompásan festett. Őseim a boldogabb korban, mikor őseimnek volt gyakorlata más emberi lények gépként való kezelésében és kizsákmánylásában, ezt a mentalitást nevezték "büdös lusta niggernek", ma már nem nevezzük annak, idézőjel, idézőjel, sűrű idézőjelek.

Ötödik reggeli. Búcsúztunk, Nahmallal kezet fogtam, üdvözletemet küldtem családjának, és arra gondoltam, a reptéren még iszok egy rendes kávét. A rendes kávé, ami talán egyetlen mentsége ennek a szerencsétlen, még csak nem is balsorsú, de gazdag sorsú vidéknek.

A háború után nevezték át Landler Jenő Járműjavító üzemre. Jelenleg a MÁV Nosztalgia Kft. műhelye. Heten vannak dolgozók és nyugdíjasok besegítenek.

Mozdonynézésre megyek, ez olyan, mint egy randi. Istvántelek a második megálló a Nyugatiból, a Vác és Szob felé tartó vonatokon. Délben meghoztak a műhelybe három roncs mozdonyt és kocsikat is, azokat tolatták, elment vele minden idő, egyedül tibláboltam a hatalmas, foszló héjazatú, mindenhol beázó csarnokokban, vigyázz, hová lépsz. Valaha dühöngő, kiszáradt őskori csontvázak a sivatagban.

Pajtás #553. Áramszedő a beeső fényben.

A mozdony maga a vas, maga a gép, a futurizmus, mert mozog, mert rohan és mert erős, durva, de az önfeláldozásánál nincs magasztosabb, végtelenül hasznos, az eleváció, a fejlődés, minden, amit a technológiáról 6 éves kor alatt gondolunk, és ki nem akart mozdonyvezető lenni? - és minden, amit hat éves kor alatt gondolunk, lényegében örök. A vasak brutálisak, a 424-es 120 tonna (ebből 20 m3 víz és 8t szén), olyan kifinomult megoldásokkal és generációkon át tökéletesített gyártástechnikával, beszarsz, behugyozol. Az egész nagyon érzéki a mocskos és csillogó fémfelületekkel, az erővel, a munka tiszteletreméltóságával.

A gőzmozdonyok aranykora az 1930-as évek. Magyarországon ma 5-8 gőzmozdony van, ami üzemképes, vagy gyorsan azzá lehetne tenni. Ültem is fenn a konyhában, fogdostam a kallantyúit, konyhának hívják a vezetőállást, főztek ott hosszabb viszonylatokon simán, Pest-Debrecen az egy remek pörkölt.

Elindulni úgy kell a gőzössel (adott, hogy fel van fűtve, van nyomás), hogy beállítod az irányváltót, sípolsz, és nyomást adsz rá, a magyar mozdonyoknál, a MÁV-szabványú kezelőszervek esetében magad felé húzod a szélesen íves szögmérőszáron vezetett kart. A hőskorban ezt a kart le is lakatolták, ha a mozdony személyzete leszállt valamiért, hogy valaki nehogy elvigye a mozdonyt.

A gőzmozdony hatásfoka kb. 6%-os. De a jól olajozott mozdony 3 bárral elindul. Nem csinált nagy zajt, de megy. Az üzemi nyomása ennek a tízszerese, de a roppant egyszerű működési elv elképesztő tűréseket és funkcionalitást ad. És bármivel lehet fűteni, ami ég. "Azt szoktam mondani a gőzösre, hogy kis hibát nem illik észrevenni, nagy hibával meg elmegy." A henger mind a két ütemben dolgozik, oda is, vissza is. A két henger két oldalon ellentétes fázisban mozog, hogy ne legyen holtpont, a mozdony mindig elinduljon, és ez 30 év alatt szanaszét csavarja a vázat.

A 60-as évektől volt már betamit, nagy újítások jöttek, ekkor lett óraszerkezet-szerű a mozdonykultúra, mindent fürgébben, okosabban csináltak; és a csapágybetétek kopórészei mellé tették a műanyagot sugárirányban a két félgyűrű közé, és ahogy kopott a csapágyfém, reszeltek belőle kicsit, és megint jó volt.

Brutalizált kazánkovácsok.
Urak és kazánkovácsok. Hát ezt miért mondták? "A kazán a mozdony leggyakrabban cserélt fő szerkezeti része, üzemben vörösen izzik az egész, 2-3 évenként tönkremegy. Csak szegecselni lehet, a nagy hőtágulástól vert helyeken a két falat, ami a tűztér, súlyzó alakú, két gömbfejben végződő szegecsek kötik össze, amik két oldalról egy-egy félgömb vápában feküsznek fel, és a két lemez így tud egymáson mozogni. A kazán fala kívülről tele van szabályos mezőkbe rendezett dumókkal: ezeknek súlyzóknak a kupakja, a lezárása. Na mert képzeld el, kik voltak ezek az emberek. 16 éves koruk óta a műhelyben dolgoztak, légszerszámokkal, iszonyatos zajban. A műhely fénykorában 400 dolgozónk volt, ezek két műszakban dolgoztak, 10 helyen szegecseltek egyszerre. Ebben a zajban nem lehetett megmaradni, eleve csak üvölteni lehetett, ezek az emberek ehhez voltak szokva. És iszonyatosan erősek voltak, most szegecseltünk, hát nekem leszakadt a kezem, ezek 16 éves koruktól ezt csinálták, szegecseltek."

"A mozdonyszerelés- és javítás igazából 7-8 szakma, vannak a kazánosok, a csövesek, a vastag- és vékonycsövesek, a keréköntők, én armatúrás vagyok, hozzám a vezérlőművek tartoznak."

A hengereket tolattyúk szabályozzák, ez irányítja a gőz útját, hogy innen menjen vagy onnan menjen. "A nagy dolgokhoz képest finommechanika, igen. De egy kilométerórát elég ritkán kell szétszedni. De nem is tudom őket hitelesíteni, nincs mihez. Ezeket kiviszik speciális műhelyekbe, ahol csak erre vannak ráállva, de ha menni kell a mozdonynak, akkor persze rámbízzák, akkor jó vagyok én is. Azért van leplombálva, mert nagyon nagy szigor volt, 50-es, 60-as évek, nem kell bemutatni, minden ki volt mérve, az olaj, és hogy a személyzet ne nyúljon hozzá." Azt jelenti, hogy be van állítva, hagyják békén.

"A magyarok jöttek rá, hogy a kazánt nyugodtan lehet magasra rakni, nem fog kiborulni a pályáról a mozdony, és így könnyebb szerelni, rendezettebb." A korai mozdonyoknak hosszú kéménye volt, a későbbieknek rövidebb, mert a pálya keresztszelvénye, ugye, adott.

Pálinkát vittem, vigyél mindig pálinkát. A vasutasok sokat isznak, télen fűtetlen a műhely, például azért. Kinyitja az öltözőszekrényt, elengedi a cellux az adekvát bögyös pumát a belső oldalról, bent minden, ami egy szerelvény- és csavarárubolt kínálata, és még annál is több, akinek kincs, az dugdossa a fontosabb és ritkább alkatrészeket, mint ahogy én megvertem az öcsémet egy-egy kurensebb zsanér miatt a LEGO-ban. A polcra teszi nekem a kispoharat: "ha nem veti meg". Hát nem. Kaptam, kérdezték, hogy mit vinnék, mert bármit, hát most van nálam egy féktuskó a fogas alatt, rozsdás, az olyan nehéz, nem méri ki a mérleg. Szuvenír.

Pajtás #552. A Lurdy-házzal szemben, az 1-es villamos megállójában. Narancssárga műanyag kuka porig leégve. De a földdel egyenlővé. Kigyulladt és síkba lapult, beolvadt az aszfaltba. Bazmeg, én ezektől meghatódok.

Láttam egy galambot is a fal tövébe bújva, beteg volt, nyakát a szárnyai közé húzva gubbasztott. Kiszolgáltatott és védtelen állat. Semmi, csak hagyjatok békén. Mire visszafelé jöttem, már halott volt. Amikor odafelé mentem, még élt.

Amikor elsütöm a tutit, hogy
a hajszárító a buzik törülközője,
vihogva rávágja, hogy
én lány vagyok, nekem lehet.
Nem lehet így érvelni.

A testem idei produkciója, amivel megörvendeztetett, amivel meglepett, hogy viszket a jobb csípőm a hidegben. A csont hegyes halma. Kiszárad a bőr, azért. Eddig csak hátul viszketett a medence felett.

Tavaly az atheroma volt.

Ezeket növesztem.

Jó napunk volt, hosszan mesélte kórházi kalandjait, az Uzsokiban volt, hallgattam, élveztem az előadását, gyerekhangon beszélt, kicsit szeretett. Pedig próbálja tartani a haragot, egy seggfej vagyok, és emlékeztetnie kell magát erre, amikor szeret, de ma jó napunk volt. Elmentünk a Katicába marlenkázni.

Vannak ilyen trükkjeim, reggel megfogom a kezét az utcán munkába menet; hozok neki virágot, a virágkötészet a konstans '90-es évek ever, és ha találok egy kis, kerek, félgömb alakú csokrot, amit amúgy szeretek, a szakemberből párolva feltörő sértődések közepette le kell szedetni róla a szalagokat és a műanyagot, de basszad meg, legyen ízlésetek, nincs, így is kétezer forint. Hagyok neki egy cetlit a kanapén, hogy szeretem, ezt nem lehet direktben leírni, mert nem vagyunk szappanopera, sorozat vagyunk, de nem szappanopera, de valami hasonlót, esetleg, hogy "puszi", amikor komolyan hatni akarok, de amikor csak hozom a formámat, akkor valami sarkosabb esztétikájú technológiai metafórát. És a csoki illetve sütemények. Így csinálom a bűnbánatot és megvesztegetést.

Ma ment a hasam. Rohangáltam a wc-re, este elmeséltem neki, Sz.J itt röhögött. Próbálok neki olyanokat mesélni, ami kielégíti a bosszúvágyát, mert szeretem.

- Adjkirály katonátoztunk. És mindent beleadva nekiszaladtam, és átestem a kezükön és bevertem a fejemet. Nem sikerült átszakítani.
- Mesélj a gyerekkori sikerélményeidről.
- Felnőttkori sikerélményeim sincsenek.

Átálltam a blog.hu-ra. Ez a motor sokkal kevesebbet tud, mint a freeblogos. Mint a házikoszt után a menza. Mennyivel jobban főztél, Anyu.